Lekerült a napirendről a devizahitelek azonnali forintosítása, mert a forint árfolyamát vagy az MNB devizatartalékát rosszul érintette volna. Ehelyett az árfolyamgátat fejlesztenék tovább.
A tervek szerint november első hétvégéjén benyújtja a kormány az Országgyűlésnek a devizahitelesek megsegítéséről szóló javaslatcsomagot. Feltéve persze, hogy nem sikerül addig a bankoknak a kormány számára elfogadható megoldással előállniuk. A 90 napon túli késedelemben lévő ügyfelek sorsáról egyelőre semmit sem tudni, a még fizetőképes többségnek szóló csomagról viszont Cséfalvay Zoltán államtitkár minapi mondatai alapján tudjuk, hogy három elvre épül: a devizaalapú jelzáloghitelek havi törlesztőrészlete jelentősen csökkenjen, a törlesztőrészletek kiszámíthatóvá váljanak hosszú távon, a devizahitelesek ne járjanak jobban, mint a forintban hitelt felvevők - írja elemzésében a Portfolio.hu. A lap szerint az árfolyamgát továbbfejlesztését jelentő megoldások versenyeznek egymással. Egyfajta "gyorsított árfolyamgát" és valamiféle "végtelenített árfolyamgát" áll szemben egymással.A gyorsított árfolyamgát lényege a devizahitelek fokozatos (pl. öt év alatti) kivezetése az árfolyamgát-konstrukció felgyorsításával, ahol a gyűjtőszámlahitel nem más, mint a forint alapon továbbélő devizahitel. Az átmeneti öt év során pedig kisebb lenne a törlesztőrészlet a mostaninál. A végtelenített árfolyamgát esetében a devizahitel nem "forintosodna", a törlesztőrészletek viszont igen. Az adósok a futamidő végéig a piacinál alacsonyabb rögzített árfolyamon törlesztenének, így az árfolyamkockázatoktól is végleg mentesülnének. Az utóbbi tűnik befutónak.A konstrukció előnye az adós számára, hogy végleg megszabadítja őt az árfolyamkockázattól és azonnal a negyedével csökkenti a törlesztőrészletet úgy, hogy később nem kell a gyűjtőszámla-tartozástól tartania. Hátránya, hogy a rögzített és a piaci árfolyam közötti különbséget állnia kell valakinek hosszú éveken keresztül, hiszen a bankok továbbra is a piaci árfolyamon fizetik vissza forrásaikat.
A lap becslése szerint jelenleg 189 milliárd forint törlesztőrészletet fizetnek évente a magyar bankszektor lakossági lakáscélú devizahitelei piaci árfolyam mellett (figyelmen kívül hagyva az árfolyamgát tényét és a nem teljesítő ügyfeleket). A tágabb kört képviselő devizaalapú jelzáloghitelek éves terhe 383 milliárd forint, az összes lakossági devizahitelé pedig 521 milliárd forint. A fenti konstrukcióban az éves törlesztőrészlet negyedét (180 és 240 forint közötti rész) fogják átvállalni az első évben a devizahitelesektől, ha marad a 240 forintos árfolyam.
Június végén 2455 milliárd forint volt a bankszektorban az árfolyamgátra jogosult ügyfelek hitelállománya. E hitelek átlagos kamata a rendszeres költségekkel együtt 8,4 százalék, (átlagos) hátralévő futamideje pedig 12 év. Feltételezve a hitelek mindegyikét, az árfolyamgátra jogosult hitelek éves törlesztőrészlete 333 milliárd forint (mivel nem minden deviza-jelzáloghitel jogosult, ezért alacsonyabb ez a fenti 383 milliárdnál). Ebből több mint 51 milliárd forint kerül évente elengedésre akkor, ha minden jogosult él a konstrukcióval. Mivel a gyakorlatban ennek a hitelállománynak csak közel a fele élt eddig a lehetőséggel, közel 26 milliárd forint lenne a bankok és az állam együttes éves költsége. Ez a költség évente csökken, hiszen a kamattörlesztés aránya a törlesztőrészleteken belül egyre kisebb. Az árfolyamgát tehát gyakorlatban most közel évi 26 milliárdba kerül, ami 240 forintos frankárfolyam mellett évről évre csökken. Mivel a program a résztvevők döntő többsége számára csak 2017 közepéig tart, az éves költség ezt követően elenyészik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése